Először is, nagyvonalú elnézését kérem
az alábbiakban elkövetendő stilisztikai, szerkesztési, netán helyesírási hibák
miatt!
A napokban, bekapcsolódva x-televízió
y-műsorába, örömmel figyeltem fel! Íme, a jó példa mégiscsak ragadós lehet! Egy
országos ismertségnek és kedveltségnek örvendő, valószínűleg nem szegény ember,
erdőt vett, pedig vehetett volna nyaralót az Adriánál, vagy
akármit.
Nem is keveset (viszonylag), a riporter,
ha jól emlékszem, tizenöt millió négyzetmétert említett. Ez tévében nem számít,
mert tapasztalatom szerint egy tévés maximum annyit tud számolni, ahány ujja
van, a helyiérték fogalmáról pedig annyit tud, hogy az valami turisztikai
attrakció (kivétel a fizetés). Tegyük fel, hogy tényleg 150 ha, ami
erdőgazdálkodásra nem túl sok. Mégis örültem, és belegondoltam, milyen széppé
lehet tenni egy ekkora területet is, még ha eredendően szép is.
Bevallom, kisebb léptékben mi is
erdőgazdák vagyunk. Nincs is még tíz éve, de úgy remélem, máris természetesebb
az erdőnk, jobban érzi magát benne ember, állat, növény! Megmenekült a
tarvágástól, nincs tele szeméttel (egyelőre), és kezd úgy kinézni lassanként,
amilyen lehetett Eötvös Károly balatoni látogatása idején. Sobri Jóskáról nem is
beszélve!
Néha beletévednek nem odavaló lények,
motorral, égő cigarettával, de még nem ez a jellemző.
Szóval, ott tartottunk, hogy örültem.
Még valaki, akinek fontos a természet, és tesz is érte valamit. Aztán jött a
hidegzuhany! Az erdőből terep lesz! Terepjáró-autóknak
versenypálya. Rendben is van (?), ha már vannak terepjárók, legyen nekik terep
is!
De: minek ehhez
erdő?
Mert mi fog itt történni? Aki már látott
ilyen versenyt, annak nem magyarázom. Aki még nem, az jó, ha tudja: ebbe az
erdőbe ezután csak azért kell fa, bokor, szikla, hogy legyen legyőzni való
akadály! Ez az a szemlélet, amiben a természetnek vannak a Vak Erői,
amiket le kell küzdeni! A riporter, meg talán az illetékes polgármester is
nyilatkozott, hogy szegény a falu, valamiből meg kell élni, na
és a szokásos fejlődési duma. Azért én félve, súgva megjósolom: ha az
idesereglő "terepjáró-tulajdonosoktól" (nem tartom bűnnek!) remélik a
meggazdagodást, lehet, hogy csalódni fognak! Ne úgy legyen!
Valamit kérnék még Öntől, tisztelt Tanár
úr! Tudom, drága az ideje, de fordítson belőle egy kicsit luxusra! Csak egy órát
szánjon rá, menjen az erdeje legmélyebb közepébe, üljön le egy tuskóra (fogadok,
hogy van!), és ne csináljon semmit!
Azért tanácsolok egy órát, mert fél
óráig halálosan unni fogja. Aztán előkerül egy cinke, majd a földön közelít egy
fenetudjamilyen bogár, és ha szerencséje van, semmi jelét nem fogja tapasztalni
a motorizációnak. Ha nagy a szerencséje, és kevés vadász van arra, és még nem is
mocorog, talán még néhány vaddisznó is megnézegeti: nicsak, féljünk
ettől?
Azért a sötétedést ne várja meg, mert
sötétben, reflektor nélkül, nehéz az erdőből kikászálódni! És kicsit
gondolkodjon el!
Megéri?
Azért kérem, ne haragudjon, én sem
teszem! Csak valamit sajnálok!
Vissza a főoldalra